A kihívások korában élünk, amikor megdőlnek korábban megváltoztathatatlannak hitt alapelvek, a világ erőközpontjai áthelyeződnek, a tudományos eredmények egyre gyorsabban hasznosulnak, az ismeretek pedig ugyanilyen lendülettel bővülnek és avulnak el. Ebben a világban a lehető leghatékonyabban kell gazdálkodnunk legfontosabb erőforrásunkkal, a magyar emberek tehetségével – fogalmazott Varga Mihály, aki szerint ahhoz, hogy ezek kibontakozhassanak, megfelelő körülményekre is szükség van az iskolákban, a szakképzésben, az egyetemeken és azt követően a munkahelyeken is. Amikor tehát a világban válságokkal, kihívásokkal nézünk szembe, nem maradhatnak változatlanul az egyetemek sem – szögezte le a miniszter. Mint mondta: Magyarország, az elmúlt évek munkájával megteremtette azokat az alapokat, ahonnan elrugaszkodhat.
A hazai felsőoktatás előtti kihívásokról szólva a miniszter elmondta: a modellváltás lényege, hogy szabadabb teret adjon az oktatás és a kutatás fejlesztéséhez, a minőségi munkához megfelelő javadalmazás társuljon, és minél kevesebb adminisztratív teher akadályozza az egyetemek működését. Az átalakítással – az álhírekkel szemben - nem válik bizonytalanná az egyetemek finanszírozása, épp ellenkezőleg, erősebb lesz – mutatott rá Varga Mihály kiemelve, hogy a kormány elkötelezte magát a felsőoktatásban dolgozók béremelése mellett is. 2017-ben 14 ezer oktató, kutató és tanár bére emelkedett. A modellváltáshoz kapcsolódóan két lépcsőben, 2021-ben és 2022-ben további 15-15 százalékos béremelésre lehet számítani.
Varga Mihály arra is kitért, hogy a járványhelyzetben mutatkozott meg igazán az elmúlt évtized munkájának eredménye. Mint mondta: saját erőnkre támaszkodva védekeztünk a járvány ellen, őriztük meg a munkahelyeket és indítjuk újra az országot. Ennek a gazdaságpolitikának köszönhető, hogy a válságot követően Magyarország a leggyorsabban magára találó államok között lehetett.
