Nagy sikert aratott az Exportakadémia Képzési Központ 2025 tavaszán megrendezett Költség vagy sikerkritérium az exportban című képzése. A középpontban az ESG, vagy más néven a vállalati fenntarthatóság állt, amely egy üzleti megközelítés, ami növeli a vállalat értékét azáltal, hogy kiaknázza a lehetőségeket és csökkenti a kockázatokat mind a gazdasági, a környezeti és a társadalmi fejlődés téren. 

A kétnapos esemény zárásaként a résztvevők első kézből hallhattak inspiráló sikertörténeteket egy kerekasztal-beszélgetés során, amelyen vendégként vett részt Bolyán Róbert, az EXIM Bank ESG Központjának igazgatója, Bory László, a DHL Express Magyarország Kft. értékesítési és marketing igazgatója, Tárkány-Szűcs Dénes a Grundfos Vállalatcsoport fenntartható beszerzés vezetője. A képzés előadója és a kerekasztal-beszélgetés moderátora Fertetics Mandy, az Alternate Tanácsadó Kft. ügyvezetője és a MVÜK fenntarthatósági vezetője volt.

Az interjú központi témája az ESG (Environmental, Social, Governance – Környezeti, Társadalmi és Vállalati irányítási rendszerek) gyakorlati alkalmazása volt vállalati és pénzügyi nézőpontból. A téma személyes és szakmai megvilágításban egyaránt körbejárásra került a beszélgetés során. Az interjúalanyok kezdetben elmondták, hogy hogyan kerültek kapcsolatba az ESG-vel, milyen személyes és szakmai indíttatásból foglalkoznak vele, és miért tartják fontosnak.

Ezt követően az is napirendre került, hogy sokan elcsépelten használják a „fenntarthatóság” kifejezést, és az ESG ebben tud-e újat hozni. A válaszok rávilágítottak arra, hogy az ESG strukturáltabb, mérhetőbb, konkrétabb elvárásokat jelent, mint a fenntarthatóság általános fogalma.

A beszélgetés kitért arra, hogy a bankok egyre inkább büntetni fogják a magas környezeti kockázattal bíró („barna”) tevékenységeket, miközben ösztönzik a fenntartható („zöld”) beruházásokat. A résztvevők beszéltek arról is, milyen adatszolgáltatási kötelezettségek várhatóak, és hogyan érdemes ezekre készülni.

Az interjúban szó esett arról is, hogy a külföldi partnerek gyakran szigorúbb ESG-elvárásokat támasztanak, különösen bizonyos piacokon vagy iparágakban, amely a hazai cégeket is arra kényszeríti, hogy igazodjanak a nemzetközi normákhoz.

Ezt követően a résztvevők kiemelték, hogy lesznek kifejezetten a zöld átállást támogató pénzügyi eszközök, támogatások is, amelyekhez a vállalatok hozzáférhetnek, ha megfelelően felkészülnek.

A beszélgetés zárásaként a résztvevők egy olyan kulcsüzenetet fogalmaztak meg a hallgatóság számára, amelyben a témával kapcsolatos legmeghatározóbb gondolataikat emelték ki. Például azt, hogy az ESG-szemlélet nem gyors megoldásokban, hanem hosszú távú, tudatos beépítésben rejlik – amelyhez elengedhetetlen a transzparens működés és az érintettek közötti aktív együttműködés.

A teljes beszélgetés az alábbi linkre kattintva érhető el.