Hangsúlyozta: a Visegrádi Együttműködés (V4) országai a gazdaság újraindítását, a költségvetési fegyelemhez való visszatérést, valamint a munkahelyvédelmet célzó törekvésekben is egyetértenek.
A tárcavezető a koronavírus-válság következményeinek enyhítésére szolgáló Helyreállítási és Ellenálló-képességi Eszközzel (RRF) kapcsolatban elmondta: szlovák, cseh, valamint lengyel kollégájával megállapították, hogy hasonló kihívásokkal néznek szembe az országok a tervezés, illetve az Európai Bizottsággal történő tárgyalások során. Hozzátette: a V4 országok terveikben hasonló területekre koncentrálnak, az oktatás, az egészségügy fejlesztése, a zöld átállás, a digitalizáció, a közlekedés, valamint a munkahelyteremtés finanszírozása mind a négy ország tervezetében hangsúlyos.
A tanácskozáson résztvevők beszámoltak az országok költségvetési helyzetéről, valamint egyeztettek azokról az új saját forrásokról, amelyekről az Európai Bizottság javaslata 2021 első félévében várható. Ezzel kapcsolatban Varga Mihály megerősítette a magyar álláspontot: az új uniós saját forrás nem róhat további terhet a nemzeti költségvetésekre és tiszteletben kell tartania a tagállamok adóügyi szuverenitását.
A megbeszélésen a miniszterek megvitatták annak az uniós rendelettervezetnek a részleteit is, amely körülírja majd a környezetileg fenntartható gazdasági tevékenység fogalmát. Közös levélben fogalmazták meg aggályaikat az Európai Bizottság felé, miszerint a nukleáris energiát nem tartalmazza a tervezet és nem ismeri el a földgáz klímasemleges gazdaságba történő átmenetben játszott szerepét.
Lengyelország július 1-én vette át a V4 soros elnökségét, az időszak kiemelt feladata a koronavírus által kiváltott gazdasági válság hatásainak felszámolása, az EU-s kezdeményezések és döntések közös megvitatása, valamint a régió érdekeinek hatékony képviselete. Magyarország idén júliusban veszi át az elnökséget Lengyelországtól.